|
A RÉGÉSZETI LELETEK CÁFOLJÁK AZ EVOLÚCIÓT Az élet hirtelen és bonyolult formákban jelent meg a Földön Amikor a földtani rétegeket és a régészeti leleteket vizsgáljuk, láthatjuk, hogy az élő szervezetek egyidőben jelentek meg a Földön. A legrégibb rétegek, amelyekben ősmaradványok találhatók, a kambriumból származnak, és korukat 500-550 millió évre becsülik. A kambrium-kori rétegekben talált élőlények hirtelen és váratlanul jelentek meg a régészeti leletek tanúsága szerint - nem voltak őseik. A kambriumból származó kőzetekben csigák, háromkaréjos rákok, szivacsok, férgek, medúzák, tengeri sünök és más fejlett gerinctelenek maradványait találták meg. Az élőlényeknek ez a színes mozaikja azt mutatja, hogy olyan sok fejlett élőlény jelent meg olyan hirtelen, hogy ennek a csodálatos eseménynek a geológiai szakirodalom a "kambrium-kori robbanás" nevet adta. Az ezekben a rétegekben talált életformáknak bonyolult szerveik vannak: szemük, kopoltyújuk, keringési rendszerük, és fejlett élettani sajátosságaik semmiben nem különböznek ma élő megfelelőik sajátosságaitól. Például a háromkaréjos rákok kétlencsés, fésűs rendszerű szeme a tervezés csodája. David Raup, a Harvard, Rochester és Chicago egyetem geológiaprofesszora, azt mondja: "a háromkaréjos rákoknál olyan optimális tervezést figyelhetünk meg, amelynek kifejlesztésével egy mai jól képzett, kreatív optikai mérnök is nehezen boldogulna".1 Ezek a bonyolult gerinctelenek hirtelen jelentek meg, és egyáltalán semmi összekötő kapocs vagy átmeneti forma nincs közöttük és az egysejtű szervezetek között, amelyek őket megelőzően az egyetlen életformát képviselték. Richard Monastersky, a népszerű evolucionista kiadvány, A földtudomány szerkesztője, a következőket mondja a kambrium-kori robbanásról, ami teljes meglepetésként érte az evolucionistákat:
A kambrium-kori robbanás tüzetesebb vizsgálata jól mutatja, hogy micsoda hatalmas dilemmát jelent az evolúciós elmélet szempontjából. A legújabb kutatások alátámasztják, hogy csaknem az összes mai állattörzs - a rendszertan legalapvetőbb kategóriái - váratlanul jelentek meg a kambrium korszakban. A Science magazin egyik 2001-es számában közzétett cikk azt írja: "A kambrium kor kezdete, körülbelül 545 millió évvel ezelőtt, az az időszak, amelynek régészeti leletei között egyszeriben megjelenik az élőlényeknek csaknem minden olyan törzse, amelyek még ma is dominálnak az élővilágban". Ugyanez a cikk megjegyzi, hogy ahhoz, hogy az evolúciós elmélet alapján lehessen megmagyarázni ilyen bonyolult és egymástól eltérő élőlénycsoportok megjelenését, nagyon gazdag régészeti leletekre kellett volna bukkanni, de ez mindezidáig nem bizonyult lehetségesnek.3 Hogy a Földet hogyan népesíthették be az élőlények olyan nagyszámú csoportjai olyan hirtelen, és hogy ezek a különböző élőlények hogyan jöhettek létre közös ősök nélkül, olyan kérdés, amelyre az evolucionisták képtelenek választ adni. Az oxfordi zoológus, Richard Dawkins, aki az evolucionista gondolkodásmód egyik leglelkesebb terjesztője, így ír erről a tényről, amely alapjaiban érvényteleníti az általa védelmezett elméletet : Például a kambrium kori kőzetrétegek, amelyek csaknem 600 millió évesek, a legrégibbek, amelyekben a legfontosabb gerinctelen élőlények maradványai megtalálhatók. És ezek közül sokat a fejlődésnek már rendkívül előrehaladott állapotában találunk, rögtön akkor, amikor legelőször megjelennek. Mintha csak odatették volna őket, mindenféle evolúciós előzmény nélkül. Mondanom sem kell, ez a hirtelen megjelenés igencsak fellelkesítette a teremtés híveit .4 Ahogy Dawkins is kénytelen elismerni, a kambrium-kori robbanás fontos bizonyíték a teremtés mellett, mert a teremtés az egyetlen dolog, ami megmagyarázhatja a teljesen fejlett életformák megjelenését a Földön. Douglas Futuyma, a jónevű evolucionista biológus, elismeri ezt a tényt, és kijelenti: "Az élőlények vagy teljesen kifejlődve jelentek meg a Földön, vagy nem. Ha nem, akkor már előttük is létező fajokból kellett kifejlődniük, valamiféle módosulási folyamat során. Ha teljesen kifejlett állapotukban jelentek meg, akkor valóban valamilyen mindenható intelligencia kellett, hogy létrehozza őket."5Maga Darwin is elismerte ennek lehetőségét, amikor azt írta: "Ha valóban számos, ugyanahhoz a nemzetséghez vagy családhoz tartozó faj jelent meg egyszerre, az a tény végzetes volna elméletemre nézve, mely szerint a fajok lassú módosulással, természetes kiválasztódás útján jöttek létre."6A kambrium kor nem más, mint a Darwinnak adott kegyelemdöfés. Ezért vallja be a svájci paleoantropológus, Stefan Bengston az átmeneti formák hiányát, amikor a kambrium korról ír: "ez az esemény, amely Darwinra nézve is zavarba ejtő, még mindig érthetetlen számunkra".7 Mint láthatjuk, a régészeti leletek azt mutatják, hogy az élőlények nem primitív formákból fejlődtek ki, hanem hirtelen, már tökéletes fejlettségükben jelentek meg. Röviden, az élőlények létrejötte nem az evolúció, hanem a teremtés eredménye. A molekuláris elemzések is alátámasztják, hogy a kambrium-kor eseményei cáfolják az evolúciót A másik tény, ami igen sok fejtörést okoz az evolucionistáknak a kambrium korral kapcsolatban az élőlények ma létező osztályainak összevetése. Ezeknek az összehasonlításoknak az eredménye azt mutatja, hogy azok a taxonómiai csoportok, amelyeket eddig közeli rokonoknak tekintettek az evolucionisták, genetikai szempontból igencsak eltérőek, ami az "átmeneti forma" hipotézisét, ami különben is csak elméletben létezik, még bizonytalanabbá teszi. A Nemzeti Tudományos Akadémia 2000-ben kiadott évkönyvének egyik cikke beszámol arról, hogy a DNS-elemzések megcáfolták azokat az elméleteket, amelyek egyes taxonokat eddig átmeneti formának tekintettek: "A DNS-szekvencia elemzések új értelmet adtak a filogenetikai családfának. Olyan taxonokat, amelyekről eddig azt hitték, hogy a komplexitás egymásra épülő fokozatait képviselik, most már sokkal magasabb szintre helyeznek a családfán. Ezzel eltűnnek az evolúciós "átmeneti formák", és kénytelenek vagyunk újragondolni a teremtés bonyolultságát."8
Ugyanebben a cikkben az evolucionista írók megjegyzik, hogy egyes kategóriák, amelyeket eddig átmenetnek tartottak, például a szivacsok, csalánozók, vagy a Ctenophorák nem tekinthetők annak az új genetikai felfedezések miatt, és el is vesztették a reményt az "evolúciós családfák" felvázolására: Az új, molekuláris alapú rendszertannak van néhány fontos megfigyelése. A legelső az "átmeneti" kategóriák, aminek korábban a szivacsokat, csalánozókat, Ctenophorákat tartották, eltűnte. . Elvesztettük a reményt, amely annyira általános volt a régebbi evolúciós érvelésben, hogy a fejlődés fokozódó bonyolultságon alapuló különböző fokozatait visszakövetve rekonstruáljuk a "közös ős" morfológiáját."9
|
