|
A MADARAK ÉS AZ EMLŐSÜK EREDETE Egy állítólagos átmeneti forma: Archaopteryx
Az evolucionisták egyetlen élőlény nevével válaszolnak. Ez az ősmadár, az Archaeopteryx, amely az egyik legismertebb úgynevezett átmeneti alak a nagyon kevésből, amelyet az evolucionisták még mindig védelmeznek. Az Archaeopteryx, ami az evolucionisták szerint a modern madarak őse, 150 millió évvel ezelőtt élt. Az elmélet úgy tartja, hogy valamelyik kisebb méretű dinoszaurusz, a Velociraptor vagy a Dromeoszaurusz fejlődni kezdett, szárnyai alakultak ki, és megtanult repülni. Így feltételezik, hogy az Archeopteryx egy átmeneti alak, amely dinoszaurusz őseiből fejlődött kim és először tudott repülni. Ezt a történetet az összes evolucionista kiadványokban azonnal megjelentették. A legújabb kutatások azonban kiderítették, hogy ez a lény egyáltalán nem átmeneti alak, hanem egy madárfaj, amelynek a mai madaraktól némileg eltérő tulajdonságai voltak. A feltételezés, hogy az Archeopteryx félig madár, és nem tudott jól repülni, egészen a legutóbbi időkig tartotta magát evolucionista körökben. A mellcsont hiánya, vagy legalábbis a formája, amely eltért a mai repülő madarak mellcsontjának formájától, volt a legfontosabb bizonyítékuk arra, hogy ez a teremtmény nem tudott jól repülni. (A mellcsont a mellüreg alatt található, és ezen tapadnak a repüléshez szükséges izmok. Napjainkban a mellcsont minden röpképes és röpképtelen madárban megtalálható, sőt, még a denevérekben is, amelyek pedig a madaraktól teljesen különböző családba tartozó repülő emlősök.) Azonban a hetedik Archaeopteryx leletk, amelyet 1992-ben leltek, óriási meglepetést okozott az evolucionistáknak. Mégpedig ezért, mert ennek a nemrégiben megtalált kövületnek a mellcsontja, amely az evolucionisták szerint nem létezik, nagyon is a helyén volt! A Nature magazin így írja le ezt a leletet: Az Archeopteryx nemrégiben felfedezett hetedik kövületében megmaradt a négyszödletes alakú mellcsont egy része, amelynek létezését már régen sejtették, de még sohasem dokumentálták. Ez pedig azt bizonyítja, hogy erős, fejlett repülőizmai voltak.1 Ez a felfedezés érvénytelenítette ezt az általános nézetet, hogy az Archaopteryx csak félig volt madár, és nem tudott megfelelően repülni. Másrészt viszont, a madártollak szerkezete az egyik legerősebb bizonyíték arra, hogy az Archeopteryx a szó valódi értelmében véve röpképes madár volt. Aszimmetrikus tollszerkezete félreismerhetetlenül emlékeztet a modern madarakéra, és azt bizonyítja, hogy az állat tökéletesen tudott repülni. Ahogy a híres paleontológus, Carl O. Dunbar is kijelenti, "tollai miatt az Archeopteryx fajt mindenképpen a madarak közé kell sorolnunk".2 Az Archeopteryx tollszerkezete utal még arra is, hogy az állat melegvérű volt. Mint tudjuk, a hüllők és kétéltűek hidegvérűek, vagyis testhőmérsékletüket nem saját maguk szabályozzák, hanem a környezetüktől függ. A toll egyik nagyon fontos funkciója éppen az, hogy segít megőrizni a madár testhőmérsékletét. Az, hogy az Archaeopteryx testét tollak borították, azt mutatja, hogy valódi, melegvérű madár volt, amelynek a dinoszauruszokkal ellentétben szüksége volt arra, hogy testhőmérsékletét megőrizze.
A két lényeges pont, ami az evolucionisták szerint alátámasztja az Archaeopteryx madár voltát az, hogy fogai és a szárnyán karmai voltak. Való igaz, hogy az Archaeopteryx rendelkezett fogakkal és karmokkal, de ez nem azt jelenti, hogy ennek az élőlénynek bármi köze is lett volna a hüllőkhöz. Sőt, a ma élő madárfajok között kettő is fel van szerelve karmokkal, amelyekkel a fák ágaiba kapaszkodhat: az Opistochomus hoazin és egy faj a Musophagidae családból. Ezek a lények teljes mértékben madarak, semmi közük a hüllőkhöz. Ezért teljesen alaptalan feltételezni, hogy az Archeopteryx átmeneti alak csak azért, mert karmok vannak a szárnyán. És a fogak az Archeopteryx csőrében egyáltalán nem igazolják az állítást. Az evolucionisták szándékosan csalnak, amikor azt állítják, hogy csak a hüllőkre jellemzők a fogak, a madarakra nem. Először is, egyes hüllőknek van foguk, másoknak pedig egyáltalán nincs. Másodszor, nem az Archeopteryx az egyetlen madárfaj, amelynek fogai vannak. Igaz, hogy a foggal rendelkező madárfajok mára már kihaltak, de ha jobban megnézzük, az Archaeopteryx idejétől egészen a legutóbbi korokig létezett egy egész nemzetség, amelybe foggal rendelkező madarak tartoztak. A legfontosabb pedig az, hogy az Archaeopteryx fogszerkezete teljesen különbözött a dinoszauruszokétól, amelyek pedig állítólagos ősei voltak. A híres ornitológusok, Martin, Steward és Whetstone megfigyelték, hogy az Archaeopteryx és a többi foggal rendelkező madár fogai lapos felszínűek, és nagy gyökerük van. De az állítólagos ősök, a dinoszauruszok fogai fűrészesek, a gyökerük pedig keskeny.3 Ugyanezek a kutatók ugyanakkor összehasonlították az Archaeopteryx csuklócsontjait is az állítólagos őseiével, és semmiféle hasonlóságot nem találtak. 4 Az anatómiával foglalkozó kutatók, mint Tarsitano, Hecht és A. D. Walker felfedezték, hogy azok a hasonlóságok, amelyek állítólagosan az Archaeopteryx és a dinoszauruszok között léteztek, például a tekintélyes John Ostrom szerint, valójában félreértelmezések.5 Mindezek az eredmények azt mutatják, hogy az Archaeopteryx nem átmeneti alak vagy összekötő láncszem volt, hanem csak egy madárfaj, amely a "foggal rendelkező madarak" kategóriájába sorolható.
Míg az evolucionisták évtizedek óta hirdetik, hogy , hogy az Archaopteryx a legkomolyabb bizonyíték az ő, madarak evolúciójára vonatkozó elméletük mellett, vannaik olyan nemrégiben feltárt leletek, amelyek több szempontból is cáfolják az ő véleményüket. Lianhai Hou és Zhonghe Zhou, a kínai Gerincesek Őslénytani Intézetének két régésze, 1995-ben találták meg egy madár maradványait, amelyet ők Confuciusornis néven neveztek el. Ez a madár csaknem egyidős az Archaeopteryx-szel (140 millió évvel ezelőtt élhetett), de a csőrében egyáltalán nem voltak fogak. Ezen kívül a csőre és a tollai is ugyanolyanok voltak, mint a mai madaraknak. A madárnak, amelynek a csontvázszerkezete is megegyezik a modern madarakéval, szintén voltak karmai a szárnyán. Ennél a madárnál is megtalálható volt a "pygostyle" nevű különleges képződmény, amely a farktollakat támasztotta meg. Röviden, ez a madár, amely ugyanakkor élt, mint az Archaeopteryx (amelyet a madarak legrégibb ősének, sőt, még félig hüllőnek tartanak az evolucionisták), nagyon is úgy nézett ki, mint egy modern madár. Ez a tény érvényteleníti az evolucionistáknak azt a feltételezését, hogy az Archaeopteryx lenne valamennyi madár primitív őse.6
Másrészről az "időbeli diszharmónia" is halálos csapást mért az Archaeopteryx-szel kapcsolatos evolucionista feltevésekre. Az amerikai biológus, Jonathan Wells is kiemeli Icons of Evolution (Az evolúció ikonjai) című könyvében, hogy bár az Archaeopteryx-et az evolúció nevében valóságos "ikonná" (szimbólummá) változtatták, valójában a bizonyítékok egyértelműen azt mutatják, hogy ez az előlény nem volt a "madarak primitív őse". Wells szerint az erre utaló tények egyike az, hogy a theropod (kétlábú) dinoszaurusz, melyet az Archaeopteryx őseként mutogatnak, valójában régebbi, mint az Archaeopteryx: A földön szaladó kétlábú dinoszauruszok mutatnak ugyan némi hasonlóságot az Archaeopteryx feltételezett őseivel, ám (a maradványok alapján) később jelentek meg, mint az Archaeopteryx.11
|
